Ammoniták: a múlt kapuja

Pin
Send
Share
Send

A dinoszauruszokkal együtt az ammoniták is évezredekkel ezelőtt kihaltak. Különböző tengeri környezetben éltek, és lábnyomaik még mindig megtalálhatók a bolygó különböző helyein.

A dinoszauruszokkal együtt az ammoniták is évezredekkel ezelőtt kihaltak. Különböző tengeri környezetben éltek, és lábnyomaik még mindig megtalálhatók a bolygó különböző helyein.

Ezek a külső héjú lábasfejűek gyorsan és röviden fejlődtek. A devonitól, a paleozoikum korától kezdve a mezozoikumig éltek. Genetikai rugalmasságuknak köszönhetően képesek voltak alkalmazkodni a különböző életkörülményekhez: ugyanúgy a mély óceánban, mint a nyílt tengeren és a kontinentális szárazfölddel körülvett területeken.

Jelenleg legközelebbi rokonaik olyan organizmusokban találhatók, mint az argonauták és a Nautilus, de az előbbiektől eltérően nincsenek kiterjedten jelen a bolygón.

A paleontológusok által leginkább vizsgált lények közül pontosan az ammitok találhatók. A kutatók számára kiváló időmutatóként működnek, ezért a paleontológia Rólexe-ként ismerik őket. Hasonlóképpen, mivel megtalálhatók a világon szétszórt kövületeik, megfelelő világ referenciaként szolgálnak a hiányzó életformákhoz. Ezenkívül széles földrajzi jelenléte segít a tudósoknak abban, hogy összefüggéseket hozzanak a Föld különböző pontjai között.

Ha emberi időben egymillió év óriási kor, akkor geológiai időben ez nagyon rövid időszaknak felel meg. Ezek az egyik szakaszról a másikra tapasztalt változások rendkívüli mutatók a kőzetek életkorának meghatározásához, mivel ezeket az ammóniák által feljegyzett adatok alapján osztályozhatjuk, amelyek kövületeit nyomok kísérik, amelyek tükrözik a konkrét életkörülményeket.

A paleontológusok nem adják meg az évek pontos számát, de tanulmányaikból megtudható, hogy melyik lény élt először, melyik később, és melyik szakasznak és környezetnek felel meg.

A mexikói üledékes kőzetek nagy gazdagságának köszönhetően 320–65 millió évre nyúlnak vissza ezek a lények. Tanulmányát hazánkban szakaszosan végezték. Az első monográfiai tanulmányok, amelyek a mexikói ammóniák tudományos alapját képezik, Carl Burckhardt svájci kutatónak köszönhetők. Később néhány német, amerikai és francia projekt következett.

A huszadik században különféle tudósok vizsgálata új lendületet adott ennek a feladatnak, mivel a hatalmas mexikói terület még mindig sok rejtélyt tartalmaz, ezért a tudósoknak még mindig sokat kell felfedezniük: a Sierra Madre Oriental területén vannak tengeri üledékes kőzetek , többek között Baja Kaliforniában és a Huastecában.

Az ammonitok kimutatásához mindig a korábbi vizsgálatokból indulunk ki, nemcsak a paleontológiáról, hanem általában a geológiáról is. Földtani térképpel a kezében a kutatócsoport elmegy a terepre. Ez a térkép felhasználható az első megközelítéshez a sziklák életkorához.

Már a földön kiválasztanak egy sziklakészletet, amelyből mintát vesznek. A kő aprítása után a kövület megtalálható; De nem csak a kőzetek hasításáról, az ammon eltávolításáról és a többi figyelmen kívül hagyásáról van szó, mivel ezekben a vizsgálatokban olyan növényi vagy gerinctelen maradványokat találhatunk, amelyek más paleokörnyezeti jeleket tárnak fel, amelyeket meg kell fejteni, hogy panorámás magyarázatot kapjunk.

Ezért általában a kutatócsoportokat egy multidiszciplináris szakemberekből álló csapat alkotja. Ily módon minden szakember hozzájárul a tudásához, hogy megmagyarázza az egyes vizsgálatok egyes szempontjait.

A terepen a tudósok válaszokat kapnak az ősmaradványok elhelyezkedésének köszönhetően, de az is igaz, hogy amikor nincsenek, az is adatokká válik, és akkor az a kihívás, hogy megtudjuk, miért nincsenek ott megkövesedett maradványok.

Nem arról van szó, hogy a kövek nem beszélnek, hanem arról, hogy évmilliók óta hallgatnak. Az emberek körében nagyon gyakori kérdés: "Mire való ez?" A kutatók ezután népszerűsítőkké válnak azáltal, hogy elmagyarázzák az élet keletkezésének és átalakulásának megértésének fontosságát.

Színe és alakja miatt az ammitok vonzóak a szem számára. Annak ellenére, hogy a jogszabályok védik az őslénytani örökséget, egyes piacokon a kövületeket díszként értékesítik, és nem veszik figyelembe, hogy ez a forgalmazás értékes tudományos adatok elvesztését okozza.

Forrás: Ismeretlen Mexikó 341. sz. / 2005. július

Pin
Send
Share
Send

Videó: Demonstration of TiOC (Lehet 2024).