A Purépecha-fennsík déli végén található termékeny vidék, Uruapan meleg és párás michoacai városában már több évtizede hagyomány a nagy vásár, amely hozzáadódik a virágvasárnap százéves rituális fesztiváljához, szimmetrikus tenyérszövéseivel és változatos kivitel. Tenyérfürtök töltik meg a nők közötti tereket, arra várva, hogy csokrokká váljanak, és odaadó kézzel lépjenek be a templomba.
Talán a népművészetnek ez a gazdag kifejezése pár évtizede az éves kézműves piac megünneplését javasolta, amely az idő múlásával óriási lett, elfoglalva Uruapan egész nagy és hosszúkás főterét, amelyben egyébként Két gyarmati templom van, átriumuk tele van indiai szövőkkel. A tianguis gyakorlatilag Michoacán összes kézműves ágát mutatja, különösen a Tarascan-fennsíkról: Tzin Tzun Tzan, San José de Gracia, Capula, Huáncito, Patamban, Santo Tomás, Cocucho kerámiái; gitárok Paracho-ból és különféle textilek az állam különböző részeiből; miniatűrök és ékszerek; játékok, bútorok és tök; elegáns és keleti lakkozott csomagtartók Pátzcuaróban, és ugyanezzel a technikával a fazekakat és a ládákat magasztalják; nyergesáru, kovácsműhely, fémmegmunkálás; magas hőmérsékletű kerámiák és agyagtárgyak festése; szövet számos növényi rostból.
Azt kell mondani, hogy itt nem a "szemétes mesterségek" inváziója a kivétel, de a nagy esztétikai értékű uralkodik és elárasztja a látogatót. Formák, textúrák és színek orgiája, amilyen ritkán tapasztalható Mexikó egész területén. És ez sokat mond, mivel hazánk a népszerű művészet területén vitathatatlan világhatalom (elsősorban kulturális sokszínűségének köszönhetően, több mint 60 őshonos etnikai csoporttal rendelkezik, amelyek életben tartják saját nyelvüket. A kultúra fennmaradásának ez a mutatója megéri, amely a második helyen áll a világon, India után, ahol 72 élő anyanyelv, és Kína előtt, 48)
A tianguisok bódéi között ketrecekkel megrakott vándormadárok találhatók, amelyeknek nagyon sokféle példánya van, köztük természetesen a cenzontles ("száz dalból", Nahuatlban), amelyeknek legáltalánosabb dala növekvő léptékű, mint egy palack vízzel töltött musical. Legyen óvatos, hatóságok: számos újszülött papagájt is árultak, alig kezdő tollazattal, bizonyosan megsértett vadfészkekből.
A plasztikai művészetek terén a nagyszerű kiállítás az a napokban megrendezett kézműves versenyből származik, amely a virágvasárnapi díjakkal tetőzik. A találékonyság és a jó ízlés krémje és krémje a bírák által kiválasztott tárgyak: pávával faragott fenyőasztal; kukorica nádpasztából készült angyalok és Krisztus a tollművészetben, a gyarmat előtti és a mai Spanyolország előtti eljárások megmentése szinte eltűnt; finom szövésű gyapjútakaró; fa malacok, nyakukon szalag íjak; ördögi (és játékos) polikróm agyag komplexum Ocumicho-ból; Paracho lauderia műhelyeinek hangszerét díszítő finom intarziája; menyasszonyi kendő és kopott fehér ruha; ananász zöldiszap italokhoz, csészéivel a hatalmas allegorikus gyümölcsön lógva; és sok más, száz körüli kézművesség díjazott a csaknem ezer versenyző között.
De a vetélkedők ezzel még nem értek véget. Van még egy regionális viselet, és az adott városok gyermekeinek, fiataljainak és néhány felnőttének a díjazása nagyon izgalmas. Ez nem őshonos divatbemutató, hanem tiszteletteljes közösségi részvétel valami fontosban (és büszkén teszik). Ezen a versenyen a színek fesztiválja folytatódik.
A két versenyt - kézműves és népviseletet - a Huatápera, a regionális művészeti és kézműves múzeumban rendezik meg, egy gyarmati helyszínen, finom vidéki ízvilággal, amely szintén a pláza előtt található.
Ugyanezen a virágvasárnapon Purépecha gasztronómiai mintát mutatnak be a Plaza de la Ranitán, egy háztömbnyire a központi parktól. Nem a klasszikus Uruapan antojitos piac működik egész évben, és ahol pozole, tamales, atole, enchiladas sült csirkével és burgonyával, buñuelos, korunda (semleges ízű sokszögű tamales, amelyeket több krémmel fürdett tányéron szolgálnak fel) és salsa), uchepos (édes és zsenge kukorica tamales) és egyéb dolgok. Nem. Ez a kiállítás évente csak egy nap, és kevésbé turisztikai, egzotikusabb és őshonosabb. A kiállításokon a város neve látható, ahonnan származnak.
Ott találkoztam a San Miguel Pomocuarán-i atolenurittal, sósan és fűszeresen, zöld serrano chilivel. Ezt a gyógynövényt a párok termékenységére ajánlják, ezért a város esküvőin a menyasszonynak adják, hogy az utódok bőségesek legyenek; ő viszont a vőlegénynek és barátainak egyenlő, de sokkal pikánsabb atóliát ad; így egyébként férfiasságát tesztelik, és a nagyobb biztonság érdekében a vőlegénynek be kell mennie a konyhába, és rezzenés nélkül ellen kell állnia a tűzhely füstjének.
Kipróbáltam még egy churipót, vörös marhahúslevest, egy pinole atole (pirított és őrölt kukorica), egy másik nádból készült, szinte szilárd !, Mint a cajeta, és néhány chapata tamales, örömmel vagy amarantmaggal, édes és fekete. , sültek.
Meg kell említenünk a hagyományos gyógynövények kiállítását, amely a Szivárvány-kút körül, az Uruapan szívében, a dús és szemitrópikus Cupatitzio Nemzeti Parkban található. Egy ilyen kategóriát kétségtelenül megérdemel ez a híres gyümölcsös, amelyet vízi források és vízesések kereteznek.
HA URUAPÁBA MEGY
Morelia városát elhagyva, délnyugat felé haladva haladjon a Nr. 23-án Pátzcuaro felé, majd Zurumútaro után haladjon tovább a Nr. 14, amely közvetlenül Uruapanba visz. Ez a város az állam fővárosától 110 km-re, Pátzcuarótól pedig 54 km-re található.
